Júl. 20-án Oroszországban, Borgyirevka /más lapok szerint Bordirjevka/ falunál emlékhelyet avattak a második világháborúban a II. magyar hadsereg Don-kanyarban elesett 150 ezer honvédje és munkaszolgálatosa tiszteletére. A halottaknak kijáró végtisztesség egy fél évszázadot váratott magára. Az emlékmű a Szent Koronát mintázza, hét kopjafájával a honfoglaló magyar törzseket jelképezi. A kegyhely avatására a magyar kormányszervek /köztük Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára/, a Vitézi Rend képviselői és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jöttek el, rajtuk kívül az ökumenikus istentiszteleten Ladocsy Gáspár segédpüspök, dandártábornok, Szalay Tamás ezredes, tábori segédpüspök volt jelen. Az 1942-43-as doni ütközet áldozataira való emlékezést a Don Menti Honvédsírok Alapítvány kezdeményezte, ők 1992-ben egy keresztet állítottak az elesettek emlékére. A magyar és orosz kormány között 1995-ben született megállapodás az oroszországi katonasírok jogi helyzetét illetően.Ezt követően két évbe tellett, amíg központi támogatás híján a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből sikerült erre a célra egy összeget elkülöníteni. Az emlékhelyen Csoóri Sándor mondott beszédet. Ezen a napon, júl. 20-án számos magyar településen harangzúgással emlékeztek a Don-kanyar áldoztaira. /Új Magyarország, Népszava, Népszabadság, júl. 21./ A Kalotaszeg közölte Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének Oroszországban, júl. 20-án a Don melletti katonatemetőnél felállított magyar emlékmű felavatásakor elmondott beszédét. "Köszönjük, hogy a Megbékélés Kapuját kinyitották előttünk." - mondta. A százötvenezer magyar katonának akarják megadni a végtisztességet. A magyar második világháborús részvétel bűn marad, "mentséget nem, legföljebb magyarázatot találhatunk rá." Az első világháborút követő békeszerződésekkel "elveszítettük országunk területének és lakosságának a kétharmadát, mint akinek két lábát s egyik karját levágják." Ha ez a békeszerződés jó lett volna, nem robbant volna ki az újabb háború. - A magyar nemzet összeroppanása nem a világháborúkkal kezdődött, hanem az 1848-49-es szabadságharccal. "Ez a fölavatásra váró emlékmű ne csak az Oroszországban elesett magyar katonák fejfája legyen, de legyen emlékeztető oszlopa a Megbocsátásnak, s annak az időnek, melyben elszakadunk a háborúk korától." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz./
1999. július 13.
A határon túli magyar katolikus közösségek negyvenkét leendő papja számára szervezett négynapos találkozót Pannonhalmán a Rákóczi Szövetség. A Pannonhalmára /a bencés kolostorba/ érkezett kispapokat Várszegi Asztrik püspök, főapát köszöntötte. A kispapok találkozóján a II. Rákóczi Ferenc fejedelemről tart előadást Ladocsy Gáspár tábori püspök. Az egyház felvidéki működési feltételeiről Gábor Bertalan szlovákiai pap beszél. A teológus-hallgatók a program során az egyház-szociológia különböző kérdéseivel ismerkednek, áttekintik a civil szervezetek és az egyház együttműködésének lehetőségeit. Halzl József, a Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a papság a határon túli magyarság életében fontos szerepet tölt be; a hagyományok, a nyelv ápolása révén segít életben tartani az anyaországtól távoli közösségek azonosságtudatát. /Népszava, jún. 13., Határon túli magyar kispapok találkozója Pannonhalmán. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
